2013. augusztus 2., péntek

Nem mindennapi reggeli

~~~Lora~~~
Éjszaka felkeltem és elindultam a nappali felé, mikor dörrent egy hatalmasat az ég. Nagyon megijedtem, ez hirtelen jött. Én sosem voltam az-az ijedős fajta. Az ablak felé indultam és láttam az esőcseppeket az ablakon. Közelebb mentem a homlokomat rátettem a hűvös ablakra és csodáltam, ahogy egyre jobban esett az eső. Villámlott egy hatalmasat, erre felugrottam. Nagyon rémisztő volt. A sötét nappaliban álltam, nem akartam villanyt kapcsolni, és csak néztem. Nem tudom mennyi idő telhetett el de már kezdtem visszaálmosodni. Hirtelen sokszor, egymás után dörent meg az ég. Ettől, már persze rögtön felkeltem. Leültem a kanapéra, amin nemrég Harry-vel beszélgettünk. És elkezdtem gondolkozni. hogy mi is történt valójában. A szüleim, nincs is több mint 4 órája, életüket vesztették. És a húgom. Ő is. Vissza gondoltam a régi szép emlékekre, ami nem volt igazán sok, de én még is szerettem őket. Hiányoztak. Már csak azt vettem észre, hogy nem láttok semmit a könnyeimtől, hagytam, hogy lefolyjanak az arcomról. Már martak a sós könnycseppek. De nem érdekelt. Egyre inkább csak féltem. Magányosnak érzetem magam. Rádaásul még vihar is ittvolt. Remek. Villámlott, dörgött és én úgy döntöttem, ki megyek a nappaliból. A folyosón sétáltam fel-alá és sírtam. Mit mondhatni, szép kis látvány lehettem. Még egy hatalmasat dörrent, és már nem bírtam tovább,  fölrohantam Harry-hez. Én ezt nem értem, sosem féltem semmitől sem. Na jó, csak a bogaraktól. De a vihartól?? Az szinte semmiség. De én még is féltem, talán a magány miatt. Bekopogtam Harry-hez, aki nem mondott semmit. ezért úgy döntöttem, hogy benyitok. Amint kinyitottam, megint dörrent egyet az ég, erre felkiáltottam, alig halhatóan.Egyre közelebb mentem az ágyához. Harry megmozdult, szinte a frászt hozta rám. Letöröltem a könnyeimet és úgy tetettem, mintha nem történt volna semmi. Az álcázás nagy királya vagyok. Harry felém fordult és megszólalt:
 - Ohh Lora! Minden rendben van? Nagyon nagy a vihar, nem igaz?- kérdezte és közben felült.
 -Hááát...- húztam el az á betűt - Persze minden rendben, csak egyedül érzem magamat- sóhajtottam
 - Nyugi itt vagyok Lora.- simitotta meg a combomat. Ez nagyon jól esett. Közelebb mentem Harry-hez és megöleltem. Éreztem, ahogyan lefolyt az arcomon megint pár könnycsepp. Gyorsan megtöröltem, és elengedtem Harry-t. Egymást néztük, de még így is látszottak a gyönyörű, smaragzöld szemei.
- Minden rendben? Nekem nem kell adnod az "Miss Erős vagyok Lányt" - közben mutogatott a levegőben macska körmöt.
 - Én tudod, nem vagyok az. - már mutogattam én is. -De én erős vagyok csak tudod, hogy most halt meg az egész családom? És igen ez baromira fáj. Igaz nem mi voltunk a legjobb legkitartóbb család, de azért szerettem őket. A húgom volt a legjobb barátnőm is. És hogy ő elment nem tudom.... Magányosnak érzem magamat. - törtek ki a szavak. 
-De, nem vagy az Lora! Oké? Nem vagy magányos! Nagyon helyes kis csaj vagy- mosolygott el Harry. Ettől a mondattól meglepődtem, de nagyon jól esett.
 -Köszi. - mosolyodtam el. Harry eldőlt az ágyon, és a kezével megtámasztotta a fejét. Én is le dőltem, közvetlen közel hozzá. Ahogy láttam, Harry-t nem zavarja, sőt inkább élvezi is. Igen ő Harry Styles. Persze, hogy élvezi. Egyre jobban lehetett hallani az esőt, ahogyan az ablakhoz csöppentek. Fújt is a szél, nem is kicsit, és megint dörgött az ég. Ohh, ne már. Közelebb bújtam Harry-hez és átöleltem. Most Harry-t egy plüssmacinak használtam. Harry megfogat az egyik kezemet és összekulcsoltuk. Olyan kis megható pillanat volt. 
-Köszönöm!-suttogtam. 
-Ugyan.. Semmiség. Nem tudom igazából milyen érzés elveszíteni a szereteimet. És nem is akrom megtudni. Szerintem borzasztó amin most keresztül mész. De fontos tudnod, hogy valaki vár rád. Szóval nem szabad feladnod.- mondta a hajamba suttogva. Meglepett Harry milyen bölcs is tud lenni, annyira kedves szavai voltak. Talán félre ismertem ahogyan leírják az újságokba... Teljesen másnak írják le, egy csajozósnak, ami tény, hogy igaz. De olyannak írták le, hogy ő mindegyik lánnyal csak játszani akar. De ez őt nem zavarta, mert nem érdekli, higgyenne,k amit akarnak. Elismerésem volt.
 -És az te vagy.- nevettem el magamat.
 -Engem ahogy vissza emlékszek az anyukám tett be az X-faktorba. Annyira jó volt az. 
 - Igen és mit értetek el 2,5 év alatt! Én is egyszer ilyen híresség akarok lenni. - mondtam.
 -Hogy értetted azt, hogy és az te vagy? -érdelködőtt Hazza. 
-Ááá, sehogyan sem.- mosolyodtam el. Harry-vel minden olyan bolodogabb, mellette nem tudok szomorú lenni. Mosolyt csal az arcomra.
 -Uhhh, kérlek Harry énekelnél nekem?- kérdeztem. 
-Tessék? Ez hirtelen jött, látszik, hogy Directioner vagy!- kacsintagtott, bár nem mintha láttam volna. -Oké, akkor elénekelem az Irresistible-t csak neked. És bele kezdett az első soraiba: 

~Don't try to make me stay
 Or ask if I'm okay
 I don't have the answer
 Don't make me stay the night 
Or ask if I'm alright
 I don't have the answer.~
Amint elénekelte az egészet már el is aludtam.

Reggel: 

Jó érzés volt Hazza karjaiban ébredni. Ránéztem, már ő is fennvolt. Megpuszilta a fejemet és felült. Világos volt, de nem akartam kikelni az ágyból. Jól esett egy kicsit lustálkodni és mikor rendesen felébredtem, körülnéztem. Milyen kis aranyos szoba! Ránéztem Harryre, aki lopva leste a mozdulataimat. Kellemes értzés töltött el. Megszólalt:
-Lora, menj csak zuhanyozni, megvárlak!-mintha olvasott volna a gondolataimban.
-Jól van Harry, megyek, ne rosszalkodj!- kacsintttam és drámaian dobtam neki egy puszit. Bementem a fürdőbe, külön élveztem a melegvízet a testemen, és a víz zubogását. Megmostam a hajam, és beszárítottam. Nem tudom, miért volt erre szükség, mert alapból göndör vagyok. Na nem baj. Elmentem a ruhámért, és felvittem egy kevés sminket. Még jó, hogy hoztam pótruhát és elhoztam a sminkem. Kimentem és megpördültem Hazzy előtt és mondtam: 
-Tádá!- idéztem a BSE-t.
-Úhhh, Lora, de szép vagy!- mosolygott és megölelt.
-Köszi Harry! - én is mosolyogtam.
-Elmegyek én is fürödni, addig vigyázz magadra!
Fogott egy törölközőt és ő is elindult a fürdőszobába. Gondolkodtam azon, hogy megnézem, mit tart Harry a szobájában. Turkálni kezdtem a cuccai között, bár tudom, hogy illetlenség. Találtam róla néhány képet, amin Ő szerepel, találtam olyat, amin Gemmá-val és olyat is, amn Anne is rajta volt. Nagyon aranyos kisfiú volt, bár nem mintha most nem lenne az. Benéztem a ruhái közé, semmi különös. A falon volt jópár kép a bandáról. Visszaültem az ágyra és felmentem Facebook-ra, hogy írjak Danielle-nek.
Szerencsémre elérhető volt, egyből letámadtam, hogy menjünk vásárolni. Beleegyezett, majd elöszönt, mert épp táncolt. Lecsuktam Harry laptopját, akkor jelent meg ő maga is, egy szál törcsiben.
- Lora, csak nem az én tusfürdőmmel fürödtél?
Elpirultam. Nagyon jó illata volt, még Hazzy kölnijét is használtam.
-Nem haragszom, nyugodtan megmondhatod!- mondta, miközben megölelt. Egyforma illatunk volt. Valami megmozdult a csípőmnél. Istenkém, add, hogy ne Harry perverz énje mozogjon odalenn! Nem az volt, lecsúszott róla a törülközője. Megláttam meztelenül, szemeim elkerekedtek, majd eltakartam azokat. Odabújtam hozzá és mondtam, vegye fel. Az én kedvemért felvett egy boxert és felöltözött.
-Lora, nem vagy éhes?-kérdezte. Válaszul megkordult a hasam, ebből értette, hogy igen. Lementünk a konyhába és kivettük a tojást a hűtőből. Egy leesett, én, mert amilyen szerencsétlen vagyok, ráléptem és elcsúsztam. Ha Harry nem kap el, tuti, piszkosul beverem a fejem. A fiú fogta magát, belenyúlt a tojásba és egyszerűen a hajamra és a ruhámra kente!
-Te kis....-sziszegtem és fogtam a vajat és a fülére kentem az összeset. Válaszul pedigleöntött tejjel. 
-Harry drágám!-mondtam és odabújtam hozzá.
-Igen kicsim?-cirogatta meg az arcom. Nem vette észre, h nálam van a kávézacc. Meg akart csókolni, én pedig a hajába borítottam a kávémaradékot, ami sajnos rám is esett.
-Most megfizetsz!- vigyorgott, majd szétszorta a műzlit a dekoltázsomban. 
-Najó, Harry a nyertes!- jelentettem ki és felemeltem a karját- Mostmár csináljunk enni!
-Olyan vagy, mint Niall, ő is imád enni!
A továbbiakban sütöttem a tojást, ami meg lett fűszerezve sóval, kakaóval (??), kávéval, és egyéb ilyesmikkel. Harry megmutatta a főzős oldalát, pirított kenyeret, amit elégetett. Fogta magát és nemes egyszerűséggel tett egyet a hajába, és tett egyet az enyémbe is. Megrántotta a vállát és rámborította az egész serpenyőt. 
-Harry, kész a kaja!-mondtam és kiöntöttem a piros (???) színű rántottát. Ahoz képest, hogy rántotta, alig van benne tojás.
-Lora, ez meglepően finom! Ezzel egyet kell hogy értsek. Tényleg fincsi lett. Kaja után újra lefürödtünk, és kaptam Harry-től egy inget és egy trikót, hogy vegyem fel. Szeremcsére a gatyám nem lett kajás, úgyhogy azt visszavettem.
-Szia Harry, majd pár óra múlva visszajövök, elmegyünk Dnival vásárolni!
-Szia Lora! Vigyázz magadra!- ölelt meg. Visszaöleltem. Ekkor hangos ricsaj hangzott fel, valaki felkiáltott:
-Keviiiiiiin!
Szinte betörték az ajtót, majd beestek azon. Felálltak, leporolták magukat és döbbenten néztek...

2 megjegyzés: