Bolondok háza

~~ Harry ~~
Fölálltam a puha kanapéról és kimentem, hogy friss levegőt szívjak de egy gumicsontban (?) elestem. A srácok ma különösen furcsák voltak. Liam és Loui nagyon sugdolóztak valamin. A többiek meg nem tudom csak szimplán furák voltak. Éppen, hogy csak kiléptem a kapun és lányok százát hallottam sikítani. Gondolkodás nélkül visszafordultam és beszaladtam a recepciós nő mellé. Hagytam, hogy a pulzusom vissza álljon a normálra és aztán indultam csak vissza. Fülbe mászó zene árasztotta el az egész fülkét. Kiléptem és idegesen visszarohantam nehogy Paul észrevegyen, hogy elmentem. Mostanság nagyon ideges és folyton vitázik velünk, mert 'túl sokat késünk'. Hát, ha a 2 perc késés neki soknak számít. Női hangokat hallottam. Csámcsogást. Kétségtelenül megint eldurvult a próba. Tudtam, hogy mi folyik. De amint be léptem nem számítottam még én sem, erre.Jobbról-balra nézve Niall csak úgy, mint 10 perccel ezelőtt zabált. Zayn eléggé érdekes hangokat adott ki magából. Szerintem próbált utánozni egy nőt, de hát kisebb-nagyobb sikerrel sikerült. Louis a kanapén fetrengve ordibált és a legszélén lévő Liam meg csak okoskodott. Ott álltam. Ki lógtam a sorból. Fogtam magamat a buli kedvéért és megfogtam egy zacskó gumicukrot. Hozzá vágtam mindenkihez egyenként egy- egy darabot. Gondolhattam volna...
- Kaja Csata!!! - üvöltötte teljes torkából barátom.
Nem gondolkodtam tipikus kora reggel 12 órás pillanat volt. Mindenki üvöltözni kezdett az én hangulatom is megemelkedett kissé. És Niall lefejelt.
- Áuu! - simogattam a homlokomat hátha akkor jobban lesz. Niall túlságosan védte a kaját, mert hogy az szent! De nem volt sikere. 4 fiú az egy ellen. Így hát a kaja 3/4 - e a földön vagy a ruháinkon ragadt. Mit ne mondjak egyből oda rohantunk a fagyasztóhoz borsóért, igen Niall miatt még egy fagyasztót is vettünk. A borsóval a fejünkön ültünk, mikor előkerült egy répa, amit Lou a kezünkbe nyomott. Automatikusan megfordítottam egy üzenet állt rajta: ~ Hazza drágám, tudod, mennyire imádlak...
- Mit akarsz Louis? - kérdeztem és közben idióta arcot vágtam.
- Áh, hagyjuk. - csukta le a szemét BooBear és fejét a térdemen pihentette. Milyen romantikus lehetett már. Ha valaki így láttott volna minket garantáltan melegnek imitált volna be. Rám dőlt még egy fej. Egy szőke volt. Aztán én is eldőltem. Ha jól láttam Liam-re, oda ami perverznek számít. Aztán Zayn perfectül beállított haját is megéreztem a hátamon. Álmos lettem. Épp csak lehunytam a szemem.
Egy gyönyörű lány jelent meg az álmaimban.
Hosszú, enyhén göndör szőke haj, rózsaszín tincsekkel.
Zöld szemek, imádnivaló mozdulatok.

Gyönyörű volt.

Egyetlenegy ilyen lányt ismertem.
Pár hónapja ismertem meg Londonban.
Álmomban odamentem hozzá, és megcsókoltam, de csak majdnem.
Az álmom szertefoszlott.
Nem értettem, hogyan. Egy kiáltást hallottam. Egyre hangosabb volt. Egy kezet éreztem a vállamon. Erősen elkezdett rángatni.

- Naaa. - dünnyögtem.

***

Paul morcos maga viselete most is ugyan olyan volt mint 1 órával ezelőtt. Felszedtük a maradék kaját ami a csatánk alatt keletkezett. Büszkén sorakoztunk az ajtó mellé jelezve azt, hogy készen vagyunk.

- Rendben srácok most irány a próba! De ilyet többször meg ne lássak! - mondta dühösen de lehetett látni a szemén, hogy nem haragszik. 

Nem hiszem el...

~~ Louis ~~

Éreztem Liam hangján, hogy nagyon ideges. Értetlenül kezdtem nézni, pedig tudtam hogy nincs itt. Elkezdtem piszkálni az evőeszközöket, míg vártam hogy beleszóljon Liam a telefonba. Motyogott valamit, de nem értettem. Sóhajtottam egy nagyot és abbahagytam a turkálást El konyhájába. Leültem a legközelebbi székbe és nyugodtan vártam. Tudtam, hogy nehezére fogja kimondani amit tett. Kíváncsi voltam már. Annyira rossz nem lehetett ami történt. Gondoltam magamba. Gondolat menetemet végre Liam kissé félénk és még reggeli hangja zavarta meg.
- Megcsaltam Sophia-t. Vagyis azt hiszem. - fölugrattam hirtelen a hallott hírtől. Nem hittem a fülemnek.
- Mi?! Hogy-hogy nem tudod Liam? Ne szórakozz! - mondtam egyre csak idegesebben. De rájöttem, hogy ez nem fog segíteni. Lenyugodtam. - Mi történt Liam, buliztál? - kérdeztem, de már sokkal nyugodtabban és kedvesebben.
- Tegnap kicsit elvetettem a sújkot.- vallta be őszintén. - Muszáj volt. Felejtenem kellett. Tudod, még mindig fáj Dani elveszítése. - egyre halkabban beszélt. - Itt hagyta a bóleroját. És tudod, nagyon ismerős az illata. -hangja elcsuklott.
-És hol van a lány? Elment? - Eleanor lesétált közben. Mosolyogtam rá, és ő is vissza mosolygott. Fölálltam nyomtam egy puszit az arcára, és mondtam hogy mindjárt befejezzem a beszélgetést csak Liam az. Ő bólintott, amit beleegyezésnek vettem, hogy nem haragszik.
-Igen elment, más különben nem hívtalak volna téged! - hangja egyre idegesebb volt.
- Jól van Liam nyugodj le. Az nem segít ha ideges vagy. Oké, akkor nincs ott. És csak a bóleroját hagyta itt és ismerős az illata. nem lehet, hogy csak képzelődsz? Vagy kitudja, hogy Dani volt az. - kezdtem el hangosan gondolkozni.
- Louis ne idegesíts már! Az teljesen ki van zárva! De tényleg ismerős valahonnan. Mintha már éreztem volna az illatát. Kérlek gyere át hozzám és segíts! - hangja kétségbeesetten csöngött a fülembe.
- Rendben. 35 perc kb. és ott vagyok nálad. jó?
- Oké, köszi! - elköszöntünk egymástól és letettem azonnal a telefont.

***

Kinyitottam az autó ajtaját a szememet égette a reggeli napfény. Becsaptam az ajtót és szaladtam Liam lakása felé. Kopogtattam és kiakartam nyitni az ajtót de nem ment. Zárva volt. Idegesen toporzékoltam, hogy nyissa már ki az ajtót. Hallottam kattanni a zárat. Hátraléptem egyet. És megláthattam Liam idegesebbnél idegesebb arcát. Frusztrált volt. Bementem és egyből a kanapát céloztam meg. Társult mellém ideges barátom Liam. Vártam, hogy ő kezdje el, de nem tette ezért lépnem kellett.
- Minden rendben Liam? Elmesélnéd? - kérleltem.
- Tegnap este kezdődött egy pub-ban. - idegesen mondta. - Túl sokat ittam. - szomorú lett.

Eléggé részletesen beszámolt a tegnap estéről. Értettem már mindent. Én nem szidom le, mert ivott. Tény, hogy nagyon rosszul tette amit tett. A sok alkohol hatása volt szerintem a fő gond. Liam önszántából vagyis józanon sohasem tenne ilyet. A sötét oldala eluralkodott rajta. De az volt most a legfontosabb kérdés, hogy ki ez a lány? Liam szerint ismeri a lányt, de én erre csak annyit mondtam hogy kicsi a valószínűsége ennek. De ő ragaszkodott ahhoz, hogy igaza van. Nem tudom, hogy gondolta végig azt, hogy-hogyan találja meg a titokzatos lányt. De nem tántorodott el, megakarta találni így hát én is segítettem neki.
- Szerinted nagy gond lenne ha elmennénk Dani-hoz? tudod a parfüme miatt. És megkérdezném, hogy ismerős-e neki ez a ruhadarab. - ujjait a kanapén fetrengő boleróra mutatta. Nekem nem volt ismerős sehonnan sem az a darabka, de nem nagyon törődtem vele. Csak Liam-ra koncentráltam és gondolkoztam, hogy ez jó ötlet lenne vagy sem.
- Oké, menjünk. De szerintem azt az incidenst ne említsd neki. Rendben? -beleegyezés képen bólintott egyet. Motyogott még valami olyasmit, hogy elmegy zuhanyozni. Lassan 17 órát ütött az óra. Fáradt voltam pedig nem csináltam semmit sem. Elindultunk Danielle-hoz, persze én vezettem. Közben beugrottunk egy kajáldában ahol nem kerülhettük el a rajongók figyelmét sem. De nem érdekelt csak enni akartam. Olyan voltam, mint Niall csak kettőben úgy tömtem magamba a sajtos hamburget és a kávét.

Megérkeztünk. Leállítottam a motort. Feszülten figyeltem Liam-re. Ő nem mutatta ki az idegességét. De kimutathatta volna, én megértem. Kiszálltam becsaptam az ajtót és mentem a ház felé. Liam egy lépéssel mögöttem haladt. Csöndben volt. Kopogtattam és pár percen belül már a nappaliban ültünk. Dani is leült mellénk egy pohár kávéval. Azt szürcsölte idegesen. Nem értettem, hogy miért az. Pár percen át csöndben ültünk és végülís Dani megtörte a csendet.
- Tudok valamiben segíteni srácok? Olyan idegesnek tűntök. - közben már el is ment. Hozott két pohár kávét nekünk.
-Köszi. - mondtuk egyszerre. Egy mosolyt küldött Dani felénk.
- Igen. Jól jönne a segítséged. - mondtam kis szünet után.
- Oké, de miben? Ugye nem történt semmi baj? - lágy hangja mosolyt csalt az arcomra. Hiányzott már Dani. Kár, hogy szakítottak Liam-el. De, azért jó látni, hogy ugyan olyan jóban vannak. Ha tudná, hogy miatta tegnap este részegre itta magát...
- Hát csak azért, mert van egy bolerója Liam-nek és nagyon ismerős neki. Már régóta nála van és nem tudja, hogy kié. Lehet, hogy a tied? - hazudtam. Hisz nem tudhatta meg. Én szerintem ez képtelenség lenne, hogy az övé vagy egy olyan lányé legyen akit ismer Liam. De még mindig megállíthatatlan volt. Reméltem igazából, hogy nem lesz igaza neki. Egyre idegesebb lett Liam lehetett rajta látni. Elővette a táskájából a felsőt és oda adta neki. Azokat az arcokat sosem felejtem el. Vicces volt látni, hogy mind a ketten. Idegesen néztek egymásra. Nem tudom, hogy miért...
- Ez nem az enyém Liam. -nevette el magát. Liam arca enyhült. - Kedves vagy, hogy gondoltál rám, de ez kicsi is lenne rám. Bár az illata nagyon ismerős. Olyan, mint az én parfümömé. - elnevette magát megint. Megnyugodtam. Most legszívesebben oda mentem volna Liam-hoz és én megmondtam arcot vágnák.
- Ja, rendben. Ööö, csak azt hittem és nem akartam volna magamnál hagyni vagy kidobni. - meglehetősen jól hazudta ezeket még én is majdnem bevettem. tudom nem szép dolog neki hazudni. De. Ez így jobb. Jobb lesz neki. Ha megmondanánk veszekedés lenne, amit én elakarok messziről kerülni. Továbbra is csak nézte a bolerót Dani. A hátát alulról felülről belül a zsebét is át nézte. Furcsa késztetést éreztem arra, hogy megkérdezem, hogy ismerő-e neki valahonnan.
- Ismerős? Vagy valamelyik barátnődé? - és kicsúszott a számon. Tomlinson nem lehetsz ennyire hülye! Visszatartottam a szitkozódást.
- Hmm. Az nem lehet, hogy Loráé? Ez az ő mérete. És emlékszem, hogy együtt vettük. - kis csönd után megint megszólalt. - Vagy nem tudom. lehet rosszul emlékszem rá. De az a fehér csipke minta az ami nyomatékosítja bennem, hogy az övé. Imádja a csipkét. - monológja hosszú, de lényegre törő volt. Mi? Lora lenne az?! Igazából, nem nagyon ismertem őt. Nem hittem a fülemnek. Liam-nek még is igaza lenne? Nem. Nem, próbálom magamat meggyőzni, hogy amit hallottam az csak egy rossz vicc.
- Ez biztos? - Liam hangja egyre halkabb lett.
- Igen, szerintem. Visszaadjam majd neki? - kérdezte és csak mosolygott. Haboztunk, hogy mi a fenét válaszoljunk.
- Igen. Oké, persze. Csak nyugodtan. - egyszerre sztereóban motyogtuk a válaszokat.
- Rendben srácok. Jó volt újra látni titeket.
-Téged is Dani! - felültem és megöleltem. Fél órán belül már a stúdióban voltunk, hogy vegyünk fel pár új dalt.

~~ Harry ~~

Zene átjárta az agyamat. Ki ürítettem minden gondolatomat. Csak mentem az autó pályán, hogy időbe odaérjek a próbára. Semmi kedvem sem volt, most. De a munka az munka. Körülbelül 3-4 zene szám után már meg is érkeztem. Remek egy rajongó sem volt sehol sem. Most nem szivárgott ki, hogy hol fogjuk felvenni az újabb dalokat.

Már mind a négyen ott ültek a kanapén. Megint én késtem. Mostanság eléggé rendetlen vagyok. mindig kések a próbákról, interjúkról. De ez a rajongóknak szerencsére nem tűnik fel.

Homályos világ

~~ Liam ~~

A Daniella-val való szakítást nagyon nehezen tudom feldolgozni. Ezt a srácok is észrevették. Igaz, összejöttem Sophie-val. De ő se tudta feledtetni velem Dani kapcsolatát. Mióta megcsinálták a vesém, azóta ihatok. Igaz, mértékkel. De, ez most nem érdekelt. Elmentem a kedvenc Night Club-omba. Egyre csak ittam és ittam. John, a pultos pedig beleöntött a poharamba egy adag port, színezőt. Eléggé beálltam, már csak 4 vodkától. Egyszer csak egy csinos lány megjelent én meg elkezdtem vele táncolni. Szexi táncot tett előttem. Ahogy láttam a pia az ő fejébe is kavaroghatott, mert már jó pár tetkó virított rajta. Látszott, hogy nem az első buliban van ma. A kezén a hangjegy alufóliába volt tekerve. Még elég piros volt, tehát 2 órája csináltatta. Marha jól nézett ki a kis ruhában. A pia kezdett túlságosan a fejembe szállni. Megragadtam a csípőjét, ami eddig az enyém körül írta le a nyolcasokat. Magam felé fordítottam és megcsókoltam, és a fenekébe markoltam. Elengedett és megszólalt a titokzatos lány :
-Baby, menjünk inkább fel hozzád! - csillogott a szeme. Némi fehér port láttam a mellén. Party drog... De nem érdekelt. Kívántam azt a csajt. Beszálltunk egy ott tekergő taxiba. Egész út alatt csók csatánkat hallgathatta a taxi sofőr. De ez most nem tudott jelenleg aggasztani. Időérzekém teljesen cserbe hagyott nem tudtam, hogy hány óra.
- Megérkeztünk! - mondta az enyhén 40-es éveibe járó férfi. Eléggé goromba volt. Gyorsan kifizettem és megköszöntük a fuvart. 5 perc bénázás után már bent is voltunk a lakásomban. Megfogtam derekánál és fölemeltem, egészen a szobámig cipeltem és közben ajkunk nem távolodott el egymástól. Befektettem a lányt és leszedtem róla a ruhát és elkezdtem kényeztetni.

***

~~ Lora ~~

Belém hasított a felismerés. Nem, nem lehetett ő. Az képtelenség.  Fölültem és jobban megnéztem a srácot, és reméltem hogy csak káprázik a szemem. Fölhúztam a fehérneműmet és eltakartam magamat a takaróval. Körbe sétáltam az ágyat, hogy láthassam az arcát. Óvatosan lábujjhegyen sétáltam véletlenül se keltsem fel az édesen horkoló srácot. Keze eltakarta az arcát, de én még így is láttam tisztán arcvonásait. Könnybe lábadt a szemem. Nem hiszem el. Hogy tehettem?! Gondolkodás nélkül és fejfájásommal küzdve most semmi sem érdekelt, csak az hogy minél előbb el tűnjek erről a helyről. Felkaptam a tegnapi ruhámat ami a földön feküdt és gyorsan fel is vettem őket. Megnéztem, hogy nem hagytam- e valamit itt.  Semmi, minden nálam volt. Külsőmmel nem törődve haza szaladtam. Minden egyes járókelő engem nézett. Olykor gúnyos pillantásokkal illetek meg, főleg az öreg hölgyek akik rám mutogattak és mondtam pár egyéb dolgokat is... A fejfájásom kezdett egyre tisztulni -gondolom- az adrenalintól és a friss levegőtől. Ha jó volt az idő érzékem akkor olyan 25 perc alatt otthon voltam. Idegesen nyitottam ki a zárat, amikor kattant egyet gyorsan bevágtam az ajtót és lerogytam a földre. És engedtem, hogy utat törjenek a könnyeim. Nem hiszem el, miért pont én?! Talán igaza van a bátyámnak, én tényleg rossz ember lennék? Ez a hét számomra a poklot jelentette. És mit mondok Daniella-nak, hisz ő a legjobb barátnőm! Most legszívesebben a pokolba kívánnám magamat. Fölmentem a szobámba és egyenesen az ágyat céloztam meg. Most nem érdekelt semmi. Hogy-hogy nézek ki... Csak sírni akartam. 

***

Fáradtan keltem fel. Kimerült voltam. Nem volt, megint semmihez erőm. Ránéztem az órára, épp most váltott át 17.00 órára. Remek. Elaludtam ezt a napot is. Próbáltam visszagondolni a tegnapi éjszakára kisebb- nagyobb sikerrel. Dani-ék este felé elmentek. Aztán én is elindultam a buliba. Még emlékszem a drogra meg a tetováló szalonra. De azután teljes homály van. Mégis, hogy a fenébe kerültem oda?! Nem értem... És ő?! Ő nem olyan bulizós. Főleg, nem csipi az egy éjszakás kalandokat. Csak úgy kavargott ezernyi meg ezernyi  kérdés a fejemben. Nem értettem már semmit. Ésszerű megoldás/magyarázat erre, lenne?? Nem hiszem. Ha ezt megtudják a barátaim, tuti elásom magamat a sírba. Nem voltam büszke magamra. Segítség kellett. De kitől?! Ki segítene nekem?!

~~ Louis ~~

Fáradtan keltem fel a telefonom csörgésére. Vajon ki lehet ilyenkor? Felkeltem nagy nehezen, és próbáltam halkan elindulni az asztalon lévő telefonomhoz, hogy fel ne keltsem az édesen szundító Eleanor-t. A képernyőjére Liam volt ráírva. Felvettem, és közben kimentem a konyhába.
- Szia Liam! Tudod, te hogy hányóra van?! - kérdeztem még a reggeli rekedtes hangomon.
- 13 óra van! - mondta egy kicsit dűhösen. - És valami rosszat tettem. -hangja egyre halkabb lett. Éreztem, hogy komolyan gondolja és nemcsak viccel. 

~HELYZETJELENTÉS~

~ Drága manók!!!

Pár friss hírrel szolgálunk:
~Bevezettük, hogy lehet névtelenül is kommentálni.
Sajnos hamarosan kezdetét veszi a suli, nekünk is...
Mi se várjuk, remélem ti se.
Ezért szomorú hírt kell közölnünk csak hetente tudunk részeket hozni, de megpróbálunk mindent!
Addig is jó sulit! Puszi:
Emily és Törpi

Why me?!

~~Lora~~ 

Dani és Niall egyre közelebb jöttek éreztem az aggodalmukat, pont ezt nem akartam. Már csak egy kezet éreztem a vállamon. Dani hideg kezétől libabőrős lettem. Leülte mellém és átölelt. Erőm sem volt visszaölelnem. Aztán Niall is mellém leült. Szerencsémre nem kérdeztek semmit. Nem akartam. Ezt az egész szituációt. Csak úgy patakban folytak a könnyeim. A sminkem is folyt. A fehér párnám teljesen elázott. Niall kiment hozott egy vödör fagyit, és pár zsepit. Vagy inkább egy egész csomagot. Az egyik zsepin egy felirat volt, amit gondolom Niall írhatott rá: 

~ Mi van veled Lora? Mi a barátaid vagyunk és aggódunk nagyon. Csak megakarunk védeni. Puszi: Niall, Dani, Hazza, Zayn, Liam, Louis. 

Ettől én még jobban elkezdtem bőgni. Annyira kedvesek velem. De, miért?! Meg se érdemlem. Egy roncs lettem. Dani megszólalt alig hallhatóan.
- Kérlek nyugodj meg Lora! Rossz így látni, te nem ilyen vagy! A vidám pörgős, és flörtölös Lorát a régi Lorát akarom visszakapni. -suttogta. 

Igaza van Dani-nek. Én nem vagyok ilyen. Sosem szoktam sírni. De azt hiszem most jött el az ideje, hogy ki engedjem mind ezt. Nagy nehezen összeszedtem magamat. A kezembe szorítottam még a kis papírzsepit amin Niall kedves üzenete állt. Fölálltam és letettem a vödör fagyit. Nem voltam képes enni. Semmire sem. Lehuppantam az ágyra. Törükülésbe ültem és csak szipogtam.
-Sajnálom! - csak ennyi jött ki a számból. 

Barátaim fölálltak, és mellém ültek. Aggódtak értem látszott a tekintetükön. Próbáltam össze szedni magamat kisebb nagyobb sikerrel. Letöröltem a szétfolyt festékemet.
A kezem csupa fekete folt volt. Úgy nézett ki, mint amikor megvágtad magadat. Ijesztő volt látni, nem is tudom, hogy miért. Csak néztem a csupasz kezemet. Már csak azt vettem észre, hogy valaki törli le a kezemről a koszt. Puha törölköző volt, fölismertem az illatát. A fürdőmből volt. Fölnéztem és láttam, hogy Dani az. Rámosolyogtam köszönés képen.

***

Miután megvigasztaltak némiképp, és biztonságba tudtak éjszakára, hazamentek. Megvártam, míg a kocsik elmennek aztán elmentem lefürödni. Áztattam magam. Felöltöztem az új Chanel ruhámba. Felvettem a hozzáillő fekete csillogó magassarkúmat. Ki sminkeltem megint magamat. Most nem tettem túlságosan sok sminket magamra. Megigazítottam hosszú göndör hajamat. Nem kötöttem be hagytam kiengedve. Amint elkészültem hívtam egy taxit. Abba a buliba készültem, amit a neten találtam. Remélem jó lesz. Megjött a taxi beszálltam. A taxis furcsán nézett rám, mikor elmondtam a címet. De semmi nem érdekelt most. Csak jól akartam érezni magamat és kész. Kevesebb, mint 20 perc volt az út. A bejártnál beengedtek, miután azt kifizettem. Első dolgom az volt, hogy ittam egy vodka-narancsot. Meg még egyet és még egyet. Ha szomorú vagyok mindig csak vedelek. Ezért is volt pár vitám a családom miatt. Úgy döntöttem elindulok táncolni. Nem érdekelt már semmi, a pia teljesen a fejembe szállt. Megszólított egy fiú: 

-Héj cica, kell drog? - mondta az alkoholtól bűzlött srác. Először hezitáltam, de aztán a végén elfogadtam. Rohadt jól eset. Azt hiszem a pia és a drog megtette a hatását. Hirtelen ki pattant az agyamból, hogy kéne még egy tetoválás. Fogalmam sincs, hogy honnan jutott az eszembe, de kellett még egy. Imádom a tetoválást, olyan szépek. Ezért elkezdtem keresni a kijáratot. Eléggé nehezen, de megtaláltam közben pedig pár srác lekért engem egy táncra. Nem is értettem miért, nem válaszoltam nekik csak tovább mentem. Amint kiléptem megcsapott London hűvös szellője. Kár volt ilyen ruhába elindulnom. De ez most sem érdekelt csak akartam egy díszt a testemen. A járókelők tekintette égette a bőrömet. Az első tetkószalonban amit találtam be mentem. Varattam magamra egy jó párat. Így kb olyan 10 tetoválás díszített engem. Az egyik kedvencem a pillangó volt, ami ugyanúgy nézett ki, mint Harry tetoválása. Na meg a hátamon lévő madarak.  Az utolsó tetoválásom készült a csuklómra egy kis hangjegy volt. Nem is annyira fájt, mint ahogy emlékeztem talán az alkohol és a drog miatt volt. Amint készen lettem, elindultam vissza egy másik buliba, hajnali 2 körül lehetett. Úgy gondoltam még rá érek.

***

Idegen helyen, iszonyatos fejfájással ébredtem. Elfordítottam a fejem balra. Egy fiú feküdt mellettem. Elundorottam. Felültem. Lecsúszott rólam a takaró, és megláttam, hogy anyaszült meztelen vagyok. Megijedtem. Na, ne megint mit tettem?! A srácról is lerántottam a takarót. Ő is meztelen volt. Belém hasított a felismerés:
~Ez...

Változások

~~Conor~~

Reggel a csengőre keltem na meg az iszonyatos fejfájásomra. Emlékszem, hogy valami oltári nagy buliban voltunk. Kellett egy fájdalomcsillapító. De a postás már 2 perce csöngetett. Kinyitottam az ajtót, elvettem tőle néhány számlát és a legújabb tinimagazint. Ránéztem a címlapra: "One Direction" Gondolhattam volna, ezért is tinimagazin. A borítón nem csak Harry Styles volt, hanem egy ismerős lány is. Göndör barna haj, zöld szemek az-az ártatlan mosoly. A húgom. Hogy mi van?! Na várjunk csak, mit keres a húgom Harry Styles karjaiban? Mi ez?! Miért írják címnek, hogy: "Lora Higgs és Harry Styles együtt, vagy csak egy éjszakás kaland?"

Elolvastam a cikket. Nem hittem el. Az én húgom egy kurva lett? Kikerestem a telefonszámát a névjegyzékben és tárcsáztam. Féltem, hogy nem veszi fel hiszen csak a szülinapjain hívtam fel. 1 éve nem is láttam.

~~Lora~~

Felébredtem, olyan 10 óra körül lehetett azt hiszem. Vidám voltam, nem zavart, hogy egy olyan helyen vagyok ahol rosszak történtek velem. Felöltöztem kimentem a konyhába. Összeöntöttem a narancslevet és a csokis müzlit, majd felmentem a szobámba és bekapcsoltam a tévét. Az iPodot is bekapcsoltam, és felmentem Twitterre meg Facebookra. Ott Danival beszélgettünk mindenféle csajos dologról. Twitteren megnéztem a csatlakozásomat. Egy csomó gyűlölködő levelet kaptam. Nem értettem, hogy miért. De jelenleg semmi sem ronthatta el a kedvemet. Túlságosan boldog voltam, hogy érdekeljenek ezek. Éppen ellenőriztem az e-mailjeimet, amikor megszólalt a Green Day Macy's Day Parade című száma. Ez azt jelentette, hogy hívnak. Ránéztem a kijelzőre és láttam, hogy Conor az. Felvettem nagy vidáman:

Szia Conor! Mizujs? - köszöntem neki boldogan. Te meg vagy húzatva?! - mondta arogánsan. Hogy mi van?! Mit csináltam? - kérdeztem felháborodottan. Mégis hogy beszélhet velem így?! Hisz több, mint egy éve lusta volt ide tolni a képét. Akkor meg?! - Te hülye vagy?! Miért fekszel le egy híres sztárral? Főleg azzal a Harry nevű sráccal?! - mondta, a hangján szinte lehetett érezni a dühöt. A jó kedvem azonnal elpárolgott. Dühös voltam. -Te csak ne oktass ki! Semmi közöd a magánéletemhez! -keltem ki magamból. - Különben is honnan veszed? -Tele van vele a net, és reggel a postás hozta az újságom és ez volt a címlapom. - mondta egyre csak dühösebben. -Hogy mi van?! - sikítottam egyet.


-Mondtam, hogy ribanc lettél... Megváltoztál teljesen. És Peter is ott volt. Meg Josh.. - mondta -Hogy merészeled őket felemlegetni?! - ordítottam hisztérikusan. -Mi baj? Mondtam valami rosszat? - kérdezte -Hagyd abba Conor! Ez az én életem! Mintha te nem feküdtél volna le másokkal?!! Nem is érdekel min megyek keresztül? Bár ha az újságokat néznéd meglátnád, hogy bőgök!! - keltem ki megint magamból. -Jaj húgi, miért bőgsz? -kérdezte szarkasztikusan. -Talán mert épp akkor tudtam meg, hogy meghalt a családom!! Erre bezzeg elhallgatott és én újra bőgtem. -Ezt nem tudtam. Sajnálom. De te akkor is hülye vagy! Szia! - és letette a telefont. Ezt nem hiszem el! A sarokba dobtam a telefont. Atomjaira esett és a kártyám is eltört. Remek. Vehetek új telót. De nem érdekelt most jelenleg semmi. Mégis, hogy mondhatott ilyet a bátyám?! Azt hittem, hogy ő legalább mellettem marad ezek után... De nagyot tévedtem. Csak egyetlen egy kérdés motoszkált folyamatosan az agyamba: Őt tényleg nem érdekli a szüleink halála?! Gyorsan elhessegettem ezt a gondolatot. Nem akartam rá gondolni. Összeszedtem magam és elindultam a drogériába. Vettem szőkés barna hajfestéket, néhány csatot és egy karkötőt Daninak. Átmentem a Gucciba és bevásároltam ruhákból. Otthon megcsináltam a hajamat. Egész jó lett. Ombrés lett inkább. De nem érdekelt. Jó ez. Felvettem egy laza fekete topot és farmert. Felvittem egy erős fekete sminket. Nem érdekelt semmi. Most nem. Laptopon kerestem egy iPhone-t. Azonnal kosárba tettem. Majd kifizettem ha haza ér. Ott ültem egyedül és gondolkoztam, hogy mennyire elcseszett egy életem van. Egyedül maradtam... Egyszer csak nagy viháncolást halottam és kopogtatást. Ha jól hallottam, egy fiú és egy lány.

Kattant a zár. Hallottam, hogy valaki a nevemet ordítja. Erőm sem volt arra, hogy válaszoljak. Gondolom Dani volt, mert csak neki van kulcsa ide. És jellegzetes hangja csak úgy csendült a fülemben. Valaki felordított: -Mi az, hogy egy deka kaja nincs a hűtőbe? - kérdezte egy kedves fiú hang. Valaki más korholta: -Niall, hadd már, most ettél! - mondta alig hallhatóan Dani. Egyre hangosabbak voltak a léptek amik a szobámba vezettek. Talán Dani és Liam lehetett. De nem voltam benne biztos. Benyitottak a, sötét szobámba. Azonnal abbahagyták a nevetgélést. Ahogy láttam, nem Liam volt hanem Niall azt hiszem. Nehéz volt a sötét szobából kivenni az alakokat. Rám néztek, és sikított egyet Dani. -Uram isten Lora! " Ki volt ? - kérdezte aggódva Dani, de Niall nem hagyta, hogy befejezze a mondatát.


-És mi van ha alszik? - kérdezte alig hallhatóan szőke barátom.

"Komolyan, a Directionerek jobbak, mint az FBI!"

~~Niall~~

Reggel fincsi kajaszagra ébredtem. Louis úgy látszik, megint alvajárt. Imádom, ha ezt csinálja. Mostani hóbortja, hogy álmában süt/főz. Elmentem lezuhanyozni, Kivettem a kockás ingemen és egy farmernacit. Kölcsönvettem Harry ittmaradt fehér Convers-cipőjét. Lementem a konyhába, ahol már Liam ott ült. Nem kellett egyedül ennem. Ez fantasztikus.
-Szia Liam! Min agyalsz? -kérdeztem
-Hát, miből veszed h agyalok? -kérdezte
-Olyan fejet vágsz. Szóval, ki vele!- faggattam
-Hát azon, hogy Lora Hazza-nál aludt. Remélem, nem feküdt le vele! Lora tudom, hogy nem szűz, de nem szeretném, hogy ki legyen használva. És harry mostanában túlságosan kanos.
- Mii? Az a Lora?- csak ennyit tudtam mondani. Majd felkiáltottam: KAJAAAAAAA!!!! Louis főzött!!!!
Felrohantam BooBear-hez és nyomtam egy cuppanós puszit az arcára, majd visszaszaladtam a konyhába. Megettem a Lasagne háromnegyedét. Liamnak is hagytam egy kicsit, ő is megette, Felmentünk felébreszteni Zaynt. Asszem nem kellett volna. Mellette találtuk Perrie-t. Hát azt hiszem, ez nem kellemes látvány kora reggel. Mindegy, egy óra várakozás után elkészültek. Addig Sponge Bobot néztem, ettem, néztem a Twitterem, ettem, válaszoltam néhány rajongónak és ettem.
- Ki vezet? - kérdezte Zayn kómásan
-Majd én! - mondta Lou, ez rázós menet lesz. Nem kell rosszra gondolni. Felvesszük Hazzát és megyünk a Nando's-ba. Hurrá! Remélem, Lora is velünk jön.
Zayn elaludt a vállamon. Mint mindig.Addig énekeltünk, a Still the One-t. Rövid volt az út, csak ez fért bele. Kiszálltunk a kocsiból, és elindultunk az ajtó felé. Lou meglátott néhány galambot. Felordítot: -Kevin!!!!! Elkezdte őket kergetni.Ráhajoltam az ajtóra, és a többiek is jöttek.Nem sokat hallottam, mert Lou még mindig kevineket üldözött. Valaki kinyitotta az ajtót, és mi beestünk. Felálltunk és megláttuk teljes életnagyságban Harry-t, ahogy Lorá-t ölelgeti.

~~Louis~~

-Ööö. Sziasztok! - köszöntem először. Aztán a  többiek is. - Mit csináltok?- kérdeztem zavarodottan. Bementünk Harry lakásába.
 -Sziasztok srácok!- köszönt Lora is.
 - Na viszont nekem mennem kell. Dani-val találkozzunk. Remélem még találkozunk Hazza. Sziasztok!. - és azzal rögtön ki és lépet az ajtón. Még hátra néztem egyszer, hogy lássam el-e ment.
 - Na szóval Harry ki ez a lány? - kérdeztem. Addig a srácok leűltek a kanapéra.
-Lora.- mondta egyszerűen. De tudhatta volna, hogy nem fogom ennyiben hagyni. - Igen és mit kereset nálad?- kérdezöskődtem tovább. A többiek is elkezdték, hogy
 - Mit keresett itt? Liam megszólalt : - De ugye nem csináltatok semmi rosszat? Kérdezte Liam aggódva. Hát, igen ilyen a mi Liam-unk.
- De hogy is! Semmi rosszat nem csináltuk. Amúgy is még alig ismerem. Bár, nagyon dögös. És cuki. - mondta hatalmas mosollyal a száján.
 -Szóval egy újabb Mrs. Styles jelölt? - cukkoltam ezzel göndör barátunkat. -jaj menj a francba Louis! - mondta komolyan.
-Jól van na.- mondtam nemes egyszerűséggel.
- Na, a Nando's-ba akartunk indulni, nem? Akkor elindulunk? -mondta Zayn. Ahogy láttom már felkelt.
 - De, indulás!- mondtam.
-Éljen!- mondta Niall ordítva. Ki mentünk a házból, és beszálltunk a kocsiba. Még jó hogy nagy a kocsi máskülönben el se férnénk. Rövid volt az út 15 perc se. Szerencsére nem volt nagy forgalom aminek nagyon örültem. Kiszálltunk mindnyájan a kocsiból. És egyből le támadott két rajongó. Na, ez van ha nincs testőr mellettünk. Gyorsan elintéztük a két rajongót és már mentünk is be Niall kedvenc gyorskajáldájába. Zayn és Liam ment a pénztárhoz és rendeltek is. Mi addig kerestünk egy kevésbé nyügős asztalt. Le is ültünk oda. Liam-ék 10 perc múlva visszajöttek jó sok kajával. Megkajáltunk, de közben persze letámadott elég sok rajongó, ami igazából persze jó, de kajálni akartunk volna nyugalomban. Így hát, mint mindig nem tudtunk. Amint megkajáltunk gyorsan kifizettem az ételt és gyorsan elmentünk mielőtt több rajongó is lesz. Beszálltunk a kocsiba és indultunk is a hangpróbákra. Remélkedek, hogy nem jöttek rá a rajongók, hogy hol lesznek a próbák. Őszintén néha megleödők rajtuk, hogy hogyan tudják ezeket kideríteni. A Directionerek lassabban rosszabbak, mint az FBI ügynökök. Mindenki kivételesen csendben ült és hallgatta -gondolom- a zenét. Így hát én megtörtem a csendet.
-Na, szóval harry nem akarsz mesélni Loráról?
-Mit? Mit akartok tudni? -kérdezte. - De Liam jobban ismeri mert tudjátok egy régi barátja.- mondta Harry.
-Jaj tényleg!- mondta Niall. - Ja, hogy az a Lora- Zayn is mondta.
- Ohh, emlékszek rá. Össz visz csak egyszer találkoztam vele. De nagyon jó fej csaj. Azt hiszem- mondta, de a végét elnevette. PErsze erre a fiúk is elnevették magukat.
- Hát...- mondta Harry.
-Hogyan találkoztatok?- kérdeztem.
- Ööö. Nem fog örülni Lora, hogy elmondom de tegnapelőtt majdnem elütötte egy kocsi. Én pedig mint egy lovag megmentettem. Ismerős volt amúgy a lány. Így hát, meghívtam magamhoz. Mert csuron vízes volt.
-És miért volt egyedül a szakadó esőben?- kérdezte Liam.
-Azért mert nem bírt a kórházban maradni. -mondta.
-Mi? A kórházban? Mégis mit keresett ott Lora?- megint Liam kérdezte.  Igazából megértettem az aggósását, mert egy régi barátja Liam-nek, hiszen az X-faktor óta ismeri Lorát.
- Egy autó balesetük volt. És meghalt az anyja és az apja. A húga pedig agyrázkodást kapott és meghalt.
-Úramisten!- mondtuk egyszerre.
-És én erről, hogy hogy nem tudtam? Úgy látszik, már tényleg nagyon rég beszéltem vele és el is hanyagoltam. Francba- mondta Liam szomorúan.
- Hát, ahhoz képest, hogy ez történt eléggé jól kezeli. csak egyszer na jó kétszer sírt. - mondta Harry. Én szívesen beszélgettem volna erről de megérkeztünk és ahogy sejtettem kb. úgy 100-125 rajongó volt kint. Mindenféle plakátokkal és elég hangosak voltak.
-Ohh, ez nem lehet igaz!- mondta Zayn és Niall.
-Nagyon sokan vannak, és jó hangosak!-mondtam.
-Ja, de honnan tudták, hogy itt leszünk?- kérdezte Niall.
 -A Directionerek lassabban rosszabbak, mint az FBI ügynökök.-mondtam. Erre a srácok felnevettek.
-Mivan? Ez nem vicces, hanem ez egy igaz tény.
- Na jó. Felhívom Pault, hogy jöjjenek a testőrőkkel. -mondta Liam.
 -Ez egy jó ötlet.- mondta Harry                                            

**********************************************************************

~~Lora~~
                                        
 Hívtam egy taxit. Szerencsére még volt annyi pénzem. Elmondtam a címemet és már mentünk is. Még jó, hogy nem volt dugó.  Megérkeztem, kiszálltam a taxiból adtam a sofőrnek egy kis borravalót is.Ránéztem a házunkra. Jó nagy volt, de gondolkoztam is egy kicsit és rájöttem, hogy ez a ház üres. Sose fognak a szüleim és a testvérem visszajönni.  Így hát ideje új lakhely után néznem. Na igy folytatodjon inkább. Igazából foggalmam sincs hogyan mert nincs pénzem. Még csak 18 vagyok. Én nem állok készen ahoz, hogy egyedül éljek. De tudtam, hogy itt nem maradhatok. Rossz lenne vissza menni és tudni, hogy itt anyuék jártak.Próbáltam erre nem gondolkozni. Így hát felmentem a szobámba. Nem maradhatok azért a tegnapi ruhámba így átöltöztem. Egy egyszerű szandált vettem fel, dinnye mintás mini shortot és egy egyszerű topot. Megigazitottam a reggeli sminkemet is. És úgy gondolom elég jól nézek ki szóval elindultam Dani-hoz. Most viszont nem taxival mentem hanem sétáltam. Nem volt olyan messze 25 perc séta. Egy butiknál találkozunk azt beszéltük meg. A bolt neve Gucci volt. Nem ismertem nagyon,de tudtam, hogy jó cuccok vannak, mert Dani mindig ott vásárolt. A Hyde-parkon keresztül mentem. Egyből kiszúrtam Daniella-t. Kitűnt valahogy a  tömegből.
-Szia Dani! -köszöntem neki boldogan.
- Szia lora! Ajj, annyira rég találkoztunk! Egy hete! Az nagyon rég volt. -mondta és közben megüleltük egymást.
-Igen, tényleg az régen volt!- válaszoltam neki.
-Na szóval mesélj. Egy csajos nap veszi kezdetét.-mondta vidáman.
Bementünk a butikba, vagy mi a csudába. Egyből a cipőkhőz mentünk. Dani-vel az volt a kedvenc részünk.
- Na mesélj!- mondta.
-Hát, miről is?- húztam az időt. De igazából tudom mire értette.
 - Jaj, ne játsztd itt a szőkét! Tudod te, hogy mit akarok tudni!- mondta és folyamatosan nevetett.
- Én nem vagyok szőke! Én eredeti barna göndör hajú csaj vagyok! Utáloma szőkét! - játszottam a kisgyereket. Dani-nak ez nagyon nem tetszett, de láttam rajta, hogy élvezzi a hülyeségemet.
-Oh tényleg? Nem vagy szőke? Igen? Akkor 2 éves korodban milyen hajad volt? - beszállt ő is a kis játékba.
-Jaj, utálom azokat a képeket. - olyan kis gyerekes vagyok... Jól van erre ne válaszolj.- mondtam. Elnevettük magunkat.
- Na szóval mesélj.- mondta Dani megint.
-Jól van. Tegnap este találkoztam Harry-vel. -Inkább nem mondtam, hogy hogyan nem akartam, hogy miattam idegeskedjen.
-Aztán felhívott magához. Én meg elfogadtam. De nem feküdtünk le! Csak beszélgettünk. Nagyon aranyos! -mondtam és elpirultam.
-Nem feküdtettek el? Na ügyes vagy.-mondta
-Hahahaha. Ez nem vicces.- mondtam.
-Csak egy ágyban aludtunk.-ércelődtem.
-Ez az a Lora kit ismerek.-mondta. Köszi ez jól esett nekem, komolyan. Időközben bementünk a boltba. Ahogy láttam, nem túl olcsó  a bolt. Viszont győnyőrű ruhák voltak. Egyből elvettem egy rózsaszín toppot, egy sárga gatyát és egy kék topánkát. Felvettem és mivel jól állt, megvettem. Még vásároltunk egy csomót. Utána elmentünk egy drogériába és ott is bevásároltunk. Elmentünk egy kávezóba es ott beszélgettünk. Elbeszélgettük az időt és mire felészleltünk, már két lábbal rúgdostak ki a helyről.

1. Díjunk

Megkaptuk az első díjat az oldalra! 

Nagyon szépen köszönjük mяs.иѳυιs ⋈ - nak!!

Szabályok:
1. Írj 11 dolgot magadról!
2. Válaszolj 11 kérdésre!
3. Tegyél fel 11 kérdést!
4. Küldd tovább 11 embernek!
5. Köszönd meg a díjat akitől kaptad!

11 dolog rólunk:

1. A kedvenc rádiócsatornánk a Music Fm !

2. Imádjuk az állatokat.

3. Tetsvírek vagyunk mi.

4. Borzasztóan táncolunk.

5. Főleg a pop zenét bírjuk, de azért jöhet más is.

6. Kedvenc városunk London.

7. Lila és a kék a kedvenc színűnk.

8. Ez az első díjunk.

9. Nem szeretjük az iskolát.

10. Elszeretnénk egyszer jutni Hawaaii-ra.

11. Imádjuk a Disney-t.

Válaszaink:

1. Kedvenc háziállat? - Bagoly cica ló meg a kutya.

2. Van háziállatod? - Törpinek sajnos nincs de nekem van.

3. Kedvenc szám? - A négyes és a 69-es szám.

4. Hova utaznál legszívesebben ki? - Olyan helyre, ahol azt csinálunk amit akarunk.

5. Kedvenc gyümölcs? - Eper és az ananász.

6. Honnan jött a blog ötlete? - Szó szoros értelemben megálmodtuk.

7. Félsz a méhektől? - Nem, csak egy picit félünk tőlük.

8. Milyen színű a hajad? - Barna mind kettőnknek.

9.  Kedvenc 1D-s tagotok? - Louis és Niall, de mindegyikőjüket ugyanúgy szeretjük.

10. Szereted a vámpírokat? - Imádjuk.

11.  Milyen hangszeren játszanál a legszívesebben? - Egyértelműen gitároznánk, de szívesen játszanánk zongorán és a Dj pultot is kezelni.


Kérdéseink:

1. Szeretnél egyszer tetoválást?

2. Mit szeretsz a legjobban csinálni?

3. Szerelmes vagy?

4. Kedvenc filmed?

5. Ha választanod kéne a család és barátok közül kit választanál?

6. Milyen fajta zenét szeretsz?

7. A zene tükröz téged?

8. Van példaképed?

9.  Ha igen, ki és miért?

10. Mit gondolsz az állatkínzásról?

11. 20 év múlva hol szeretnéd látni magad?


Akiknek küldjük:

1. Szandi

2. Domiii

3. Megan Horan

 

Nem mindennapi reggeli

~~~Lora~~~
Éjszaka felkeltem és elindultam a nappali felé, mikor dörrent egy hatalmasat az ég. Nagyon megijedtem, ez hirtelen jött. Én sosem voltam az-az ijedős fajta. Az ablak felé indultam és láttam az esőcseppeket az ablakon. Közelebb mentem a homlokomat rátettem a hűvös ablakra és csodáltam, ahogy egyre jobban esett az eső. Villámlott egy hatalmasat, erre felugrottam. Nagyon rémisztő volt. A sötét nappaliban álltam, nem akartam villanyt kapcsolni, és csak néztem. Nem tudom mennyi idő telhetett el de már kezdtem visszaálmosodni. Hirtelen sokszor, egymás után dörent meg az ég. Ettől, már persze rögtön felkeltem. Leültem a kanapéra, amin nemrég Harry-vel beszélgettünk. És elkezdtem gondolkozni. hogy mi is történt valójában. A szüleim, nincs is több mint 4 órája, életüket vesztették. És a húgom. Ő is. Vissza gondoltam a régi szép emlékekre, ami nem volt igazán sok, de én még is szerettem őket. Hiányoztak. Már csak azt vettem észre, hogy nem láttok semmit a könnyeimtől, hagytam, hogy lefolyjanak az arcomról. Már martak a sós könnycseppek. De nem érdekelt. Egyre inkább csak féltem. Magányosnak érzetem magam. Rádaásul még vihar is ittvolt. Remek. Villámlott, dörgött és én úgy döntöttem, ki megyek a nappaliból. A folyosón sétáltam fel-alá és sírtam. Mit mondhatni, szép kis látvány lehettem. Még egy hatalmasat dörrent, és már nem bírtam tovább,  fölrohantam Harry-hez. Én ezt nem értem, sosem féltem semmitől sem. Na jó, csak a bogaraktól. De a vihartól?? Az szinte semmiség. De én még is féltem, talán a magány miatt. Bekopogtam Harry-hez, aki nem mondott semmit. ezért úgy döntöttem, hogy benyitok. Amint kinyitottam, megint dörrent egyet az ég, erre felkiáltottam, alig halhatóan.Egyre közelebb mentem az ágyához. Harry megmozdult, szinte a frászt hozta rám. Letöröltem a könnyeimet és úgy tetettem, mintha nem történt volna semmi. Az álcázás nagy királya vagyok. Harry felém fordult és megszólalt:
 - Ohh Lora! Minden rendben van? Nagyon nagy a vihar, nem igaz?- kérdezte és közben felült.
 -Hááát...- húztam el az á betűt - Persze minden rendben, csak egyedül érzem magamat- sóhajtottam
 - Nyugi itt vagyok Lora.- simitotta meg a combomat. Ez nagyon jól esett. Közelebb mentem Harry-hez és megöleltem. Éreztem, ahogyan lefolyt az arcomon megint pár könnycsepp. Gyorsan megtöröltem, és elengedtem Harry-t. Egymást néztük, de még így is látszottak a gyönyörű, smaragzöld szemei.
- Minden rendben? Nekem nem kell adnod az "Miss Erős vagyok Lányt" - közben mutogatott a levegőben macska körmöt.
 - Én tudod, nem vagyok az. - már mutogattam én is. -De én erős vagyok csak tudod, hogy most halt meg az egész családom? És igen ez baromira fáj. Igaz nem mi voltunk a legjobb legkitartóbb család, de azért szerettem őket. A húgom volt a legjobb barátnőm is. És hogy ő elment nem tudom.... Magányosnak érzem magamat. - törtek ki a szavak. 
-De, nem vagy az Lora! Oké? Nem vagy magányos! Nagyon helyes kis csaj vagy- mosolygott el Harry. Ettől a mondattól meglepődtem, de nagyon jól esett.
 -Köszi. - mosolyodtam el. Harry eldőlt az ágyon, és a kezével megtámasztotta a fejét. Én is le dőltem, közvetlen közel hozzá. Ahogy láttam, Harry-t nem zavarja, sőt inkább élvezi is. Igen ő Harry Styles. Persze, hogy élvezi. Egyre jobban lehetett hallani az esőt, ahogyan az ablakhoz csöppentek. Fújt is a szél, nem is kicsit, és megint dörgött az ég. Ohh, ne már. Közelebb bújtam Harry-hez és átöleltem. Most Harry-t egy plüssmacinak használtam. Harry megfogat az egyik kezemet és összekulcsoltuk. Olyan kis megható pillanat volt. 
-Köszönöm!-suttogtam. 
-Ugyan.. Semmiség. Nem tudom igazából milyen érzés elveszíteni a szereteimet. És nem is akrom megtudni. Szerintem borzasztó amin most keresztül mész. De fontos tudnod, hogy valaki vár rád. Szóval nem szabad feladnod.- mondta a hajamba suttogva. Meglepett Harry milyen bölcs is tud lenni, annyira kedves szavai voltak. Talán félre ismertem ahogyan leírják az újságokba... Teljesen másnak írják le, egy csajozósnak, ami tény, hogy igaz. De olyannak írták le, hogy ő mindegyik lánnyal csak játszani akar. De ez őt nem zavarta, mert nem érdekli, higgyenne,k amit akarnak. Elismerésem volt.
 -És az te vagy.- nevettem el magamat.
 -Engem ahogy vissza emlékszek az anyukám tett be az X-faktorba. Annyira jó volt az. 
 - Igen és mit értetek el 2,5 év alatt! Én is egyszer ilyen híresség akarok lenni. - mondtam.
 -Hogy értetted azt, hogy és az te vagy? -érdelködőtt Hazza. 
-Ááá, sehogyan sem.- mosolyodtam el. Harry-vel minden olyan bolodogabb, mellette nem tudok szomorú lenni. Mosolyt csal az arcomra.
 -Uhhh, kérlek Harry énekelnél nekem?- kérdeztem. 
-Tessék? Ez hirtelen jött, látszik, hogy Directioner vagy!- kacsintagtott, bár nem mintha láttam volna. -Oké, akkor elénekelem az Irresistible-t csak neked. És bele kezdett az első soraiba: 

~Don't try to make me stay

 Or ask if I'm okay

 I don't have the answer

 Don't make me stay the night 

Or ask if I'm alright

 I don't have the answer.~
Amint elénekelte az egészet már el is aludtam.

Reggel: 

Jó érzés volt Hazza karjaiban ébredni. Ránéztem, már ő is fennvolt. Megpuszilta a fejemet és felült. Világos volt, de nem akartam kikelni az ágyból. Jól esett egy kicsit lustálkodni és mikor rendesen felébredtem, körülnéztem. Milyen kis aranyos szoba! Ránéztem Harryre, aki lopva leste a mozdulataimat. Kellemes értzés töltött el. Megszólalt:
-Lora, menj csak zuhanyozni, megvárlak!-mintha olvasott volna a gondolataimban.
-Jól van Harry, megyek, ne rosszalkodj!- kacsintttam és drámaian dobtam neki egy puszit. Bementem a fürdőbe, külön élveztem a melegvízet a testemen, és a víz zubogását. Megmostam a hajam, és beszárítottam. Nem tudom, miért volt erre szükség, mert alapból göndör vagyok. Na nem baj. Elmentem a ruhámért, és felvittem egy kevés sminket. Még jó, hogy hoztam pótruhát és elhoztam a sminkem. Kimentem és megpördültem Hazzy előtt és mondtam: 
-Tádá!- idéztem a BSE-t.
-Úhhh, Lora, de szép vagy!- mosolygott és megölelt.
-Köszi Harry! - én is mosolyogtam.
-Elmegyek én is fürödni, addig vigyázz magadra!
Fogott egy törölközőt és ő is elindult a fürdőszobába. Gondolkodtam azon, hogy megnézem, mit tart Harry a szobájában. Turkálni kezdtem a cuccai között, bár tudom, hogy illetlenség. Találtam róla néhány képet, amin Ő szerepel, találtam olyat, amin Gemmá-val és olyat is, amn Anne is rajta volt. Nagyon aranyos kisfiú volt, bár nem mintha most nem lenne az. Benéztem a ruhái közé, semmi különös. A falon volt jópár kép a bandáról. Visszaültem az ágyra és felmentem Facebook-ra, hogy írjak Danielle-nek.
Szerencsémre elérhető volt, egyből letámadtam, hogy menjünk vásárolni. Beleegyezett, majd elöszönt, mert épp táncolt. Lecsuktam Harry laptopját, akkor jelent meg ő maga is, egy szál törcsiben.
- Lora, csak nem az én tusfürdőmmel fürödtél?
Elpirultam. Nagyon jó illata volt, még Hazzy kölnijét is használtam.
-Nem haragszom, nyugodtan megmondhatod!- mondta, miközben megölelt. Egyforma illatunk volt. Valami megmozdult a csípőmnél. Istenkém, add, hogy ne Harry perverz énje mozogjon odalenn! Nem az volt, lecsúszott róla a törülközője. Megláttam meztelenül, szemeim elkerekedtek, majd eltakartam azokat. Odabújtam hozzá és mondtam, vegye fel. Az én kedvemért felvett egy boxert és felöltözött.
-Lora, nem vagy éhes?-kérdezte. Válaszul megkordult a hasam, ebből értette, hogy igen. Lementünk a konyhába és kivettük a tojást a hűtőből. Egy leesett, én, mert amilyen szerencsétlen vagyok, ráléptem és elcsúsztam. Ha Harry nem kap el, tuti, piszkosul beverem a fejem. A fiú fogta magát, belenyúlt a tojásba és egyszerűen a hajamra és a ruhámra kente!
-Te kis....-sziszegtem és fogtam a vajat és a fülére kentem az összeset. Válaszul pedigleöntött tejjel. 
-Harry drágám!-mondtam és odabújtam hozzá.
-Igen kicsim?-cirogatta meg az arcom. Nem vette észre, h nálam van a kávézacc. Meg akart csókolni, én pedig a hajába borítottam a kávémaradékot, ami sajnos rám is esett.
-Most megfizetsz!- vigyorgott, majd szétszorta a műzlit a dekoltázsomban. 
-Najó, Harry a nyertes!- jelentettem ki és felemeltem a karját- Mostmár csináljunk enni!
-Olyan vagy, mint Niall, ő is imád enni!
A továbbiakban sütöttem a tojást, ami meg lett fűszerezve sóval, kakaóval (??), kávéval, és egyéb ilyesmikkel. Harry megmutatta a főzős oldalát, pirított kenyeret, amit elégetett. Fogta magát és nemes egyszerűséggel tett egyet a hajába, és tett egyet az enyémbe is. Megrántotta a vállát és rámborította az egész serpenyőt. 
-Harry, kész a kaja!-mondtam és kiöntöttem a piros (???) színű rántottát. Ahoz képest, hogy rántotta, alig van benne tojás.
-Lora, ez meglepően finom! Ezzel egyet kell hogy értsek. Tényleg fincsi lett. Kaja után újra lefürödtünk, és kaptam Harry-től egy inget és egy trikót, hogy vegyem fel. Szeremcsére a gatyám nem lett kajás, úgyhogy azt visszavettem.
-Szia Harry, majd pár óra múlva visszajövök, elmegyünk Dnival vásárolni!
-Szia Lora! Vigyázz magadra!- ölelt meg. Visszaöleltem. Ekkor hangos ricsaj hangzott fel, valaki felkiáltott:
-Keviiiiiiin!
Szinte betörték az ajtót, majd beestek azon. Felálltak, leporolták magukat és döbbenten néztek...

Felfedezések

~~~Harry~~~ 
Lora lerohant egy szál fehérneműben. Még mindig nem tudom felfogni, mit láttam. Tökéletes teste volt, és ha jól láttam, néhány tetoválás is borította a testét. Ez még jobban tetszett nekem. A hátát sok kis madár borította. A többi sajnos nem láttam, mert gyorsan felrohant. Kimentem a konyhából, egyenesen a nappaliba, letettem a kávékat és leültem a kanapéra.

~~~Lora~~~
 Azt hiszem készen vagyok. Kinyitottam a fürdőajtót és lesétáltam. Nem tudtam Harry hol van, ezért szóltam neki:
 -Harold?
 -Itt vagyok a nappaliban!-mondta. Odamentem, láttam, hogy készített kávét. Szuper. Éreztem, hogy Harry végig nézi minden porcikámat. Bementem a nappaliba, és egyből a kanapéra ültem. Harry-hez közvetlen közel. Egymást néztünk és mosolyogtunk, míg Harry ki nem nyitotta a száját:
 -Itt van a kávé, gondolom kérsz.- mosolygott továbbra is.
 -Köszi.
 Megittuk gyorsan a kávét, és kérdeztem tőle és ő is kérdezett tőlem.
 -Szóval, ahogy láttam vannak tetoválásaid? Vagy csak rosszul láttam bár nem hiszem- kérdezte kíváncsian.
 -Igen van, nem is egy.-büszkén mosolyogtam.
 -Ohh, az szuper, meg is mutattod? Imádom, ha egy lánynak vannak tetkói.-mosolygott kajánul.
 -Nem, nem mutatom meg, így is láttál már egyet. Az bőven elég.-mondtam játékosan. Szeretek játszadozni, ha fiúról van szó. 
-Na, lécci csak nekem, úgysem mondom el senkinek.-könyörgött tovább. Nagyon szexi ahogyan tud "könyörögni". 
-Nem!- folytattam tovább a kínzást.
 -Hát jó, te akartad! Erre a mondatra megijedtem, vajon mit akar? Harry letette a kávés bögréjét, és hajolt hozzám. Nem tudtam mit akar. Hirtelen megragadta a pólómat.
-Harry meg ne próbáld!- üvöltöttem rá. Ő csak mosolygott tovább.
  -Ha nem mutatod meg, más ezközökhöz kell folyamodnom. Ez tetszett nekem.
 -És mégis mihez?-közben egyre kozeledett a feje. Már összert a hajunk, a homlokunk, és az ajkaink. Szenvedelyes csókcsataba kezdtünk. Éreztem, h a fiú felhúzza a pólom, de nem érdekelt. Élveztem. Levette a felsőm.
 -De Harry! -mondtam játékosan.
 -Aha, szóval van egy közös tetkonk!-mutattot a pillangóra a hasamon.
-Hát igen, szeretem az a tetkót...-mondtam.
-Jól van, Harry. -mondtam, miközben felvettem a pólóm.
 -Én elmegyek felhívni a barátnőmet, mert mindig felhívom. Utána folytathatjuk-kacsin­tottam és kimentem a szobából. Előkotortam a telómat és tárcsáztam Danit.
 -Szia Danielle! -mondtam boldogan és ugráltam.

 ~~~Harry~~~
 Szia Dani!!- hallottam meg Lora hangját. Mi? Lora? Danielle?? Mi folyik itt? Honnan ismerik egymást? Halkan kimentem a nappalimból és Lora után mentem. Bement a szobámba, becsukta az ajtót. Résnyire kinyitottam azt, és hallgattam a beszélgetést. Nagyon jót beszélgettek. Azt hiszem a "csajom" legjobb barátnője. Lora megszólalt: -Szóval Dani, hihetetlen történetem van, az expasid barátjaval! -ekkor kimentem az előszobába és felhívtam Liam-et. Már tisztában voltam mindennel. -Liam, te tudtad, hogy Danielle, az excsajod az én Lorám LB-je?
 -Persze, h tudtam, úristen, de rég nem beszéltem Lorával! Várj, mi van? A te Lorád? Mi van? 
-Csak annyi, hogy megkértem, h aludjon nálam...
-Mi? Ugye Hazza, nem éjszakai üzemmódba kapcsolsz?- kérdezte Liam. Elnevettem magam. -Dehogyis! Csak pár óraja ismerem! De nagyon jól csókol! 

~~~Lora~~~ 
-De nagyon jól csókol!-hallottam, hogy a fiú Liammel beszélget. Ezt Dani is meghallotta. Ledöbbent:
-Mi? Te Harryvel csókolóztal?????
 -Igen!-válaszoltam és elpirultam. Ezt a fiú meghallotta és megfordult.
-Ahh, szia Lora! Magához húzott és megölelt. Liam megszólalt: 
-Csak semmi éjszakai ténykedes! Dani és én elnevettük magunkat: -
Nyugi Liam, semmi nem lesz!-mondtuk Hazzá-val egyszerre. Letettük a telefonokat, de az öleléséből nem bújtam ki. Azt hiszem szerelmes vagyok. 
-Hát akkor jóéjt! -mondta Harry egy puszi kíséreteben. Én is adtam neki egyet és elindultam a szobája felé.


Bocsi a késésért mindenkinek! Ígérjük, mostmár rendesen hozzuk a részeket! Komizzatok! Puszi: Törpi & Emily

Megismerkedés, avagy a kezdettek kezdete

~~~Harry~~~

Nem gondoltam volna, hogy megfogja kérdezni. Mondjuk számíthattam volna rá, mert elég híres lettem a srácokkal a  2 és fél év alatt. Már sehova sem mehetek testőr nélkül, mert van pár eléggé őrült rajongó akik nagyon durva dolgokat tennének velem, azaz velünk. Ebbe félek bele gondolni is.
Hirtelen a lány, vagyis Lora megszólalt:
 -Bocsi ez eléggé rosszul jött ki, ugye?? - kérdezte egy hatalmas mosollyal az arcán.
-Nem nem jött ki rosszul- Lora nem hagyta, hogy befejezzem és belevágott a szavamba:
 -De igenis az volt, én bocsi, hisz megmentettél! Nem lehetek neked eléggé hálás!
-Nem tényleg semmi baj, egy ilyen gyönyörű lányra nem lehet haragudni.-kacérkodtam egy kicsit.
-Tudom- mondta enyhe egós beütéssel, de a végén elnevette magát.
-Mit keresel ilyen rossz időben az utcán Harold??-kérdezte a lány.
A Harold kifejezésen elnevettem magamat, hiszen senki sem szokott így szólítani, mert utáltom. De a lánynak még ez is nagyon aranyosan állt.
-Ööö, hát most voltam egy étteremben, ahol a srácokkal vacsoráztunk. Niall folyton azon panaszkodott, hogy milyen kevés a kaja!!- nevettem el magamat, amikor visszaemlékeztem barátom kijelentésére. -Szóval ha te ismersz minket, akkor Directioner vagy??
-Igen, hogyne ismernélek titeket elvégre Londonban ti vagytok a leghíresebb banda!! És igen az vagyok. -mosolyodott el a mondat végén.
Nem is zavartattuk magunkat, hogy a szakadó esőben állunk és beszélgetünk.
-Az szuper, szerettem a Directioner-eket.- mondtam kajánul.
-Ohh, akkor jó mert én szerettem azt aki szereti őket.- mondta Lora hatalmas vigyorral az arcán.
Együtt nevettük el magunkat ezen a kis szó viccen. Néztem a szép nagyon zöld szemeit, amin az enyhe smink is elfolyt. Az eső, és -gondolom- a sírás miatt.

~~~Lora~~~
Nem hiszem el, hogy itt beszélek Harry Styles-al. Évek óta szeretem, őket rajongók értük, az X-factorban is küldtem nekik üzenetet. Harry-t már régóta megakartam ismerni, hogy ő tényleg annyira magabiztos és imád- e csajozni. Liam mindig is azt mondta, hogy ő nem olyan típus annyira, de hát én nem hittem neki soha se. Saját tapasztalatból akartam ezeket megtudni. .Igen, most mindenki felteszi maga előtt a nagy kérdést, hogy én ismerem Liam Payne-t? Hát igen, régen, kb. olyan 1 éve ismertem őt,  nagyonjó kis barátság volt. Aztán a sok koncert után már nem is nagyon beszélgettünk. És ennyi volt a mi hihetetlen barátságunk.
 -És miért sírtál itt, vagyis miért álltál kint a szakadó esőben?- Harry hangjában némi aggodalmat lehetett hallani. Nekem össze szorult a gyomrom mikor vissza emlékeztem erre az egészre.
-És merre laksz, haza vigyelek? Vagy feljönnél a lakásomban egy kávéra, ne hogy megfázzál! És hogy vegyél fel egy meleg ruhát.-mosolygott.
-Harry, nem lehet. Nem akarlak ki használni.-mondtam, bár igazából szívesen felmentem volna.
-De-de látom a vágyat a szemedben, hogy fel szeretnél jönni. Úgyis haza mennék, kell társaság, és mesélhetnél magadról is. - mondta határozottan.
-Na, jó rendben, de csak egy kávé. - adtam meg magamat.
Harry diadalittasan mosolygott, és megfogta a kezemet és elkísért az autójához. Sétáltunk vagy  egy utcát, kéz a kézben. Mit is mondhatnák nagyon jól esett, igaz csak fogta a kezemet de kellet valami jó dolog is ezek után.

Hary mint egy úriember kinyitotta az autót.

Beszálltunk mind a ketten a kocsiba. Én nagyon örültem, hogy végre valami meleg helyen vagyok. Harry beindította a motort és a rádiót. Direkt nem tette olyan hangosra, hogy hallja mi mondok neki. -Nagyon szép a kocsid! - dicsértem meg.

-Köszi!- mondta Harry boldogan.

~~~Harry~~~
Úgy megkérdezném, hogy mit keresett itt és miért sírt. De nem akarok tapintatlan lenni. Ezért csak  vezettem és élveztem a társaságát.

-Köszönöm a fuvart, bevallom jól esik végre valami száraz helyen lenni.-mosolyogtam rá.

-Ugyan tényleg nincs mit!-fogtam meg Lora combját.
Lora rám mosolygott. Imádnivaló a mosolya, ezt mindenképp állíthatom.Azok a szép fogak, azok a rózsaszín, csókolnivaló telt ajkak... Teljesen belezúgtam.

-Harry, gondolom kíváncsi vagy rá, hogy miért voltam kint. Ez nagyon hosszú történet, és fáj róla beszélnem. De úgy érzem, hogy megbízhatok benned -mosolygott továbbra is a lány.
-Nem tudom mivel érdemeltem ki a bizalmadat de megbízhatsz bennem- én is mosolyogtam. Aztán a lány csak mesélt és mesélt amíg a házamig nem értem. Igazából csak a szülei és a húga halálát mesélte el, nagyon szomorú volt. És ahogy mondta, egy könnycsepp sem volt a szemében. Igazán erős kitartó lány. Gyönyörű, csinos és a hangja hívogató.

Amikor megálltam a ház, előtt  és leállítottam a motort, és szerencsére már nem esett az eső. Lora is kiszállt, a ház felé kezdtünk indulni. Kecsesen mozgott ahogyan egy-egy pocsolyát átugrott.

Nagyon megtetszett a lány pedig  még egy órája nem is ismertem. De a megjelenése, a hangja és az élete azt kérte, hogy ismerjem meg.

 -Wáóó! Ez nagyon gyönyörű, és baromi nagy ház!-mondta Lora, ahogyan gyönyörködött a lakásomon.

~~~Lora~~~

-Harry, tudnál valami tiszta ruhát adni? Meg egy tiszta fehérneműt?- teljesen elfelejtettem, hgy egy fiú lakásán vagyok.- És merre van a fürdő?

Göndör barátom eltűnt egy ajtó mögött, és 3 perc múlva élőjött, kezében egy mackónacival és egy fekete melegítőfelsővel. Meg egy tiszta fehérneművel. Ezen teljesen meglepődtem, és ezt valószínüleg ez látszott is rajtam.

-Ja, ez!- Harry feje hirtelen nagyon vörös lett- szóval ezt a fehérneműt, hüüü, de nehéz ezt mondani...

-Jajjj, Harold, mi van ezzel a szexis fehérneművel?- mostmár én is kezdtem vörösödni.

-Hát Lora , kérlek ne értsd félre...

-Nem fogom!- már kínomba mosolyogtam.

-Szóval az a helyzet, hogy betévedtem egy női fehérnemű-üzletbe és megtetszett ez a szett és megvettem minden méretbe és ránézésre ez kell neked... De nem akarok lefeküdni veled, pedig ezt ARRA vettem... És tényleg, ne értsd félre!

-Jól van, Hazzy, értem, de mostmár elmegyek fürödni, mert nagyon fázom. Köszi a ruhákat!

Elindultam a fürdőszoba irányába, és beálltam a melegvíz alá és élveztem , ahogy folyik a testemen. Megmostam magam Harry tusfüdőjével, és mikor leöblítettem magam, megtörölköztem. Benéztem a szekrénybe, hogy elővegyek egy fésűt, és kivettem, közben kiesett egy csomag óvszer. Jól van göndörkém, látom, szeteted az éjszakai életmódot. Megfésültem a hajam, felvettem a bugyit, meg a melltartót, de eszembe jutott, hogy lent maradt a ruha, amit Harry adott. Gyorsan lerohantam egy szál fehérneműben, mikor Hazza meglátott, csodálkozva nézett rám, de én csak megrántottam a vállam és szaladtam felöltözni

~~~Harry~~~

Éppen a kávékat készítettem, mikor meghallottam, Lora lépteit. Kinéztem és csak egy szál fehérneműben volt csak. Még jó, hogy semmi sem volt a kezembe, ülönben elejtettem volna. Elvette a ruhákat, amiket adtam neki, és mikor visszament a fürdőszobámba, én akkor és ott eldöntöttem, hogy megszerzem magamnak...

Egy ismerős fiú...

~~~Lora~~~

Kórház-szagra ébredtem. Kinyitottam a szemem és fényt láttam. Nem sokra emlékszem, de arra igen, hogy nagyon-nagyon bevertem a fejem és a hangos szirénára, ami elvitt. Elfordítottam a fejem és egy orvost láttam. Mikor látta, hogy felébredtem, jegyzetelni kezdett:

-Lora Higgs, 18 éves, felébredt, 13:42 perckor, ájultságban töltött idő, 25 óra. Ájulás oka: autó baleset. Miss Higgs, jól érzi magát?- tapogatta a pulzusomat a doktor, a névtábla szerint bizonyos Dr. Embry.

-Teljesen, mikor mehetek el?- kérdeztem izgatottan, mivel utáltam kórházban lenni.

-Miss Higgs, reggeli után és kérem menjen le a recepcióra, várja ott egy pszihológus, és itt a ruhája, kimostuk. Kérem öltözzön fel, és reggelizzen, itt van, kalács és tej, egye meg.

Kiment és felvettem a rucimat. Kivételesen ennek nem kórház-szaga volt, hanem finom öblítő. Azt hiszem Japán-kert. Megettem a kalácsot, felvettem a fekete magassarkúmat és elindultam lefelé. Nem tudtam, merre kell menni, ezért megkérdeztem egy kissé kövérkés, de aranyos ápoló nőt, aki kedvesen el is magyarázta. Követtem az utasításait, mikor megtaláltam a recepciót, elfordultam és nem érdekelt a pszihológus. Magabiztosan elindultam az ajtó felé, minél gyorsabban, hogy kiszabaduljak erről a borzasztó helyről. Mikor kiléptem, szakadt az eső. Kellett nekem fekete melltartót felvennem, mert most nagyon látszik. Mindegy, legalább a telefonom és a pénztárcám, benne a hitel kártyámmal, így nem is éreztem annyira elveszettnek magam. Megláttam egy mekit és arra sétáltam. Csak 3 lépést tettem, mikor két férfi a nevemet ordította:

-Miss Higgs, kérem, várjon!-mondta az egyik férfi, a pszihológus.- Lora, nagyon sajnálom.

Teljesen értetlen voltam: -Mi??? Miért? Semmi bajom,akkor miért sajnálnak?

-Lora, kérem, hallgasson meg. A családjáról van szó. Nos, az a helyzet, hogy mikor nekimentek a kocsinak, az egész családból csak ön élte túl, csodával határos módon.

-Tessék? Ez csak valami vicc!!!! A húgom nem hallhatott meg, teljes képtelenség, ha én is élek!- kezdtem sírni, mert valahol mélyen már éreztem, hogy igazat mondanak. Csak az agyam nem akarta elfogadni.

-Bárcsak vicc lenne Lora, de sajnos nem az. Az édesanyja még ott életét vesztette, az apja eltörte a nyakát, a huga, Clara pedig agy vérzést kapott és még az éjszaka meghalt. Sajnáljuk.

Ekkor már semmit nem láttam a könnyeimtől, elkezdtem futni, el minél messzebb a kórháztól, hogy ne is lássam Clara-t, nem akartam, holtan látni, nem akartam rá úgy emlékezni, hogy be van tekerve a feje. Csak futottam és futottam. Már semmi nem érdekelt...

~~~Harry~~~

Kisétáltam az étteremből, és megátkoztam magamat, hogy miért ne hoztam esernyőt, holott tudom milyen a londoni időjárás. Egy kis ideig még csodálkoztam, hogyan jutok el az autómig. Minek kellet nekem két utcával odébb parkolnom?! Gondolat menetemet egy csinos lány zavarta meg, aki a szakadó esőben sétált az utca másik oldalán, és ha jól láttam, sírt. Az ilyenek teljesen el tudják rontani a kedvemet. Csodáltam a szép, kecses lépései, ahogyan egy-egy pocsolyát kikerült. Elég kevés autó járt ebben az utcában, sőt, egy lélek sem volt, ezért egyből feltűnt, amikor egy piros autó csúszkálni kezdett az úton. Egyre csak gyorsulni kezdett és elvesztette az uralmát a kocsi felett. A jármű egyre gyorsabb lett és a lány felé kezdett közeledni. Ordítottam a lánynak: -Vigyázz!!! De nem reagált reagált rá, valószínüleg nem hallotta. Gondolkodás nélkül elkezdtem futni, és mint egy hős lovag, meg akartam menteni. Futottam, csak futottam, éreztem az adrenalint, és a víz cseppeket az arcomon. Egyre közelebb értem a lányhoz, megragadtam a derekát és odébb löktem. Amint a földre érkeztünk, felkeltem és körülnéztem. Az autó sehol sem volt. Ránéztem a lányra,aki még mindig -gondolom a sokk hatása miatt- a földön volt. Gyorsan lehajoltam és felemeltem a lányt. Csodáltam, milyen gyönyörű, zöld szemei voltak, ahogyan a göndör, vizes tincsei az arcára tapadtak. Gondolataimat a lány halk, de gyönyörű hangja zavarta meg. 

-Köszönöm! Csak ennyit mondott. Én hirtelen habogni kezdtem, hogy jól van-e, nem esett semmi baja???

~~~Lora~~~

Nagyon megijedtem, mikor hallottam az autót felém jönni. Hirtelen egy erős, izmos kar hozzámért és ellökött. Segített felkelni, én meg csak csodáltam a göndör haját és a gyönyörű, smaragdzöld szemeit. 

-Köszönöm! - komolyan, csak ennyit tudtam mondani, pedig megmentett!!! Ez még tőlem is szánalmas volt. A srác kérdezgette, hogy jól vagyok. Én meg semmit sem mondtam, aztán hirtelen feleszméltem és válaszoltam a viszonylag ismerős fiúnak.

-Köszönöm nagyon! Úr isten, te megmentetted az életemet! Jézusom!- hirtelen válaszoltam, miközben némileg leporoltam magam, ami nem nagyon sikerült. Ahogy láttam, a göndör is meglepődött a hirtelen válasz adásomtól.

-Lora vagyok, és komolyan köszönöm, nem tudom, mi történt volna, ha te nem vagy itt. 

-Én Harry, és inkább ne gondoljunk bele, mert egyértelmű, hogy most akkor nem beszélgethetnénk.

Felnevettem erre, és Harry is. Gondolkoztam és hirtelen beugrott valami.

-Te nem Harry Styles vagy?- kérdeztem, próbáltam komoly lenni, de elnevettem magam.

Légyszíves ha tetszett, ha nem, hagyjatok néhány kommentet, és a kövi részt 3 komi múlva hozzuk :)

Prológus

~~~Lora~~~

-Anya, mikor indulunk? Már egy órája kész vagyok!!- ordítottam le. 

-Jól van kicsim, 5 perc, csak még Clara cipőjét megkeresem. 

Hát igen. Van egy húgom, aki tök cuki, sosem verekszik és nem csórja el azt a kevés sminkem. Igazi testvérek voltunk, akik mindig megbeszélték a bajaikat, gondjukat. Hiába fiatalabb nálam 2 évvel, ő a legjobb barátom. 

-Kop-kop, Lora bejöhetek?

-Gyere húgi. Beengedtem és megnéztem magam a tükörben. A hosszú, barna és göndör hajammal nem tudtam mit kezdeni, ezért ki volt engedve. Zöld szemeimmel vizslattam magamon a könnyű, mégis elegáns, virágmintás  rucimat. 

-Lora, kérdezhetek valamit? Miért pont egy étterembe megyünk? Tudom, hogy nem vagyunk valami összetartó család, de egy étterem. Az nem sokat segít...

Sóhajtottam, mert ezt én is tudtam. Elhidegültem a szüleimtől, mert csak magukkal foglalkoztak. Tavaly, amikor 17 lettem, kaptam egy hitel kártyát és ennyi. Ennyi a nagy szülői törődés. Nem érdekeltem őket, csak Clara. Ennek ellenére mi jól kijöttünk a húgommal.

-Lányok, indulunk! Clara kicsim, hozd az esőkabid! L., te meg hozz egy gumicsizmát, nehogy baja legyen az én Clara-mnak!!!

Bezzeg az én nevemet sosem mondja. Csak azt mondja, L. Még egyet sóhajtottam és beszálltam a kocsiba. Kinéztem az ablakon és apa elindította a motort. 16 évig én is kedvenc voltam. Szerettem azt a korszakot, és egyszer csak Clara lett az, akit elhalmoztak a szeretetükkel. Pedig semmi rosszat nem tettem, leszámítva, hogy már nem vagyok szűz. New Yorkba tartottunk, mert ott van valamilyen étterem, ami puccos és drága. Már az autópályán haladtunk, és egy szomorú számot dúdolgattam, mikor megláttam egy szembejövő autót a mi oldalunkon. Nagyon megijedtem, hiszen ez nem történhetne meg.

-Apa, vigyázz!!!!- kiáltottuk egyszerre a húgommal. 

De ő meg sem hallotta, mert anyával vitatkozott, szokás szerint. 

Apa, apa!!!!- ráztuk- Vigyázz!!!

De nem reagált. 

-Neeeeee!!!! Csak ennyit hallottam. Forogni kezdett a világ és minden elsötétült...

Magunkról

Bemutatkozás:
Két szerkesztője van a blognak. Két teljesen hétköznapi csajszi, akiknek támadt egy hatalmas ötlete, ezért blogot írnak. Aki frissíti az oldalt és segít a sztoriban, Ő Emily. Egy ki infó róla: Pesten él, van Twitter és Facebook-ja. Törpi nővére és 16 éves, kedvenc színe a lila. Aki a sztorit fogalmazza és ötlettel, Ő Törpi. Róla is egy kis infó: Pesten él, Twittere és Facebook-ja is van, 14 éves és imádja a rózsaszínt.Keressetek minket facebookon: Törpilla Bolgár és Emilith Bey

Ennyit tudunk mondani: "Ezt közösen csináljuk, együtt sírunk, együtt nevetünk. Csak annyi kérésünk lenne, légyszí hagyjatok néhány kommentet!"

 Két lány, egy sztorival... Egy nem is akármilyen történettel...